A héten túljutottam a 150. oldalon A Néma Város kéziratában, ami azt jelenti, hogy nagyjából félúton tartok. Belegondolva, mivel három részből áll a sorozat, a teljes történet felét írtam meg eddig. Ennek apropóján kicsit áttekintettem magamban mindazt, amivel már elkészültem, és ami még rám vár.
A Néma Város némileg más jellegű kihívásokat tartogatott (ill. tartogat), mint az első rész. A Szürke vér az utolsó fejezetet leszámítva lényegében egy hosszú bevezetés volt a sztorihoz. Bőven volt lehetőségem megismertetni az olvasót a szereplőkkel és előkészíteni a konfliktust, ám ahogy Áronékat, úgy az olvasót is sötétben kellett tartanom egészen a könyv végéig, ami megnehezítette az információadagolás kérdését. A Néma Városban is tartogatok meglepetéseket a végére, de itt szerencsére már nincs akadálya a folyamatos információáramlásnak. Ebben a részben ugyanakkor jobban pörögnek az események, és oda kell figyelnem rá, hogy amikor régi kérdésekre adok választ vagy új ellenfeleket dobok be a színre, akkor kellőképpen visszaadjam az éles helyzetek feszültségét, valamint megőrizzem az egyensúlyt a humor és a Szürke vérnél helyenként lényegesen sötétebb hangulat között.
Írás közben az ember nem mindig tudja azonnal értékelni, hogy milyen minőségű szöveget "vetett monitorra". Nemrégiben, ahogy átolvastam egy régebbi fejezetet, az egyik mondatnál megálltam, és csak bambán bámultam a szavakra: nem létezik, hogy ezt én írtam! Ezért alkalmazom a Szürke vérnél is bevált módszert: néhány hónappal egy adott fejezet megírása után, amikor már kellő ideig "pihentettem" azt a részt, visszatérek hozzá, és kijavítgatom. A rengeteg vélemény után, amit (nagyrészt a szerkesztőmnek köszönhetően) írásban és szóban egyaránt kaptam a Szürke vérrel kapcsolatban, most egy kicsit ki vagyok éhezve az olvasói visszajelzésre, de türelmesnek kell lennem. Bízom benne, hogy A Néma Város sem okoz majd csalódást. Az első tesztolvasóm, a feleségem reakciója legalábbis ígéretesnek tűnik: sokkal többet rágja a fülem az újabb és újabb fejezetekért, mint annak idején, az első rész olvasásánál. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése