December 31-ével nem csak a 2013-as év, hanem az Oni-rajzpályázat is befejeződött, noha az egészen másfajta tűzijátékot tartogatott a végére. :) Szima Rella gyönyörű rajzait Wereczkey Elviráról és Azgothról már méltattam egy régebbi bejegyzésben, és ha minden jól megy, a jövő hét folyamán a postán érkezett művek is felkerülnek a blogra. Addig is lássuk, mi minden futott be a kiadó e-mail címére a pályázat utolsó napjaiban.
Kezdésnek mindjárt itt van Gargya Fanni rajza Annáról. Nincs rá más szó: egyszerűen édes. Azzal, hogy még Parszifált, a táskán lógó bábut is lerajzolta, engem megvett kilóra. :) Nektek hogy tetszik?
Most pedig Soltész Éva művét csodálhatjuk meg az állóóráról, amit Áronék édesapja hagyott örökül a gyermekeire:
Virág Fruzsina két rajzot is beküldött. Az első azt a festményt ábrázolja, amit a történet szerint Dahlia készített az Annáról szóló jóslat mellé. Hihetetlen jók a részletek: nézzétek pl. Anna haját!
A másik rajzon Anna és Áron vitáját láthatjuk A Gyűrűk Uráról. (Micsoda véletlen, hogy épp Tolkien születésének évfordulóján kerül fel a netre!) Ez a kép az arckifejezésekkel vett meg magának. Arnold (az egyik munkatársam az irodában) fel is figyelt rá, hogy min vigyorgok ennyire.
Az utolsó festmény csak ábécésorrendben az utolsó: Vitányi Regina tudását dicséri. Bevallom, az értelmezése feladta számomra a leckét, pedig miután leesett az a bizonyos tantusz, olyan egyértelműnek tűnik: a Szürke vér csúcsjelenetét ábrázolja. Nincs rá mentség, hogy nem jöttem rá előbb! Tényleg nem értek a festészethez, de van benne valami, ami még egy magamfajta laikus pillantását is fogva tartja. Le a kalappal!
Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki rajzot küldött a pályázatra. Most, amikor A Néma Város utolsó oldalait írom, és a korábbi fejezeteket csiszolgatom a végső hajrában, különösen jól jön az inspiráció. Már majdnem ideírtam, hogy szerencsére nem nekem kell majd választanom a pályaművek közül, de aztán eszembe jutott, hogy bizony én is leadok egy szavazatot. Az biztos, hogy nem könnyítettétek meg a dolgomat!
Hát, nincs más hátra, mint hogy elnézést kérjek mindenkitől, aki túl nyálasnak találta a rajzok mellé írt kísérőszöveget (hiába, egy kicsit elérzékenyültem), aztán közzétegyem a bejegyzést, és mielőbb visszatérjek Barathrumba. :) Ja, és persze boldog új évet a blog minden olvasójának!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése