És az eredmény...

Megvolt tehát a profi elleni jutalomjátékom, amit az előző bejegyzésben beharangoztam. És ki is kaptam, ahogy megjósoltam – de nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy másféle eredmény szülessen. Azok kedvéért, akik ismerik a sógit, itt megnézhető a kifu, vagyis a játszmalap:

https://system.81dojo.com/en/kifus/4513351

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az általam választott futóelőny nem túl sok, inkább az ellenfelemnek kedvez. A Sóreikai-növendékek, a tartományi szintű élvonalhoz tartozó játékosok, valamint a női profik szoktak futóelőnnyel játszani a profik ellen, így számomra valószínűleg reálisabb lett volna, ha bástyát választok (főleg, mivel ez nem szimultán meccs volt, amit gyakrabban játszom profik ellen). Mégis arra jutottam, hogy legyen inkább egy nehéz meccs, ahol komoly fegyvertény lenne a győzelem, de legalább nagyjából ugyanolyan stílusban játszhatok, ahogy egyenlő partikban is szoktam (pl. jagurát).

Az elején követtük az elmélet fő vonalát, aztán azon a ponton, ahol már nem ismertem annyira a dzsószekit, végül én tértem el tőle egy rögtönzött kombinációval, és nagy dicséretet is kaptam érte (a 48. lépésben G-55, Ex55, G*56, E-64, mielőtt 26-ra léptem volna az ezüsttel, hogy megakadályozzam az E-45 lépést). Igazából szerintem még életemben nem kaptam annyi dicséretet profitól, mint ez után a meccs után, úgyhogy szerénytelen leszek, és beillesztem ide a chates beszélgetést. :) A középjátékban is sikerült jól támadnom, bár egy helyen nem vettem észre egy érdekes lépést, amivel még jobban fejleszthető lett volna a támadóállásom: a 62. lépésben G-65, amire csak E-73 következhet, hogy védekezzen F-46 ellen. A végjátékban sajnos elfogyott az időm: nagy előnnyel kerültem bjójomiba, de lépésenként 30 másodperc alatt nem sikerült megoldanom az állást, és az előnyöm elpárolgott, amit kiszökött a király a matthálóból. Mindenesetre legalább elmondhatom, hogy majdnem legyőztem egy profit futóelőnnyel. Az biztos, hogy vereség után ritkán szoktam ilyen jól érezni magam. :)

És akkor mellékletként itt a chates elemzés (a Google-fordító egész jól elboldogul vele, ha valaki netán el akarná olvasni magyarul):

Tournament status: http://system.81dojo.com/en/tournaments/876
[gbuglyo] <(_ _)> 有難うございました。(Arigatou-gozaimashita.)
[Mirai_AOSHIMA] ありがとうございました。
[gbuglyo] ありがとうございます、とても勉強になる将棋です。
[Mirai_AOSHIMA] 上手く攻められて負けたかと思いました。
[Mirai_AOSHIMA] 序盤から見ていきましょうか。
[gbuglyo] はい
gbuglyo: Leaving Host's position.
gbuglyo: Back to Host's position.
[Mirai_AOSHIMA] 序盤は完璧だったと思います
[Mirai_AOSHIMA] しっかり勉強されているなと感じました
[gbuglyo] ありがとうございます。
[Mirai_AOSHIMA] このあたりからですね。
[gbuglyo] はい
[Mirai_AOSHIMA] ５５歩は驚きましたが素晴らしい手でした
[gbuglyo] 55歩なしで、
[gbuglyo] 26銀だと、
[Mirai_AOSHIMA] 歩を１枚取られても銀の働きが弱くなるということですね
[gbuglyo] 45銀が気になります。
[Mirai_AOSHIMA] そうですね。
[Mirai_AOSHIMA] 好手だったと思います
[gbuglyo] ありがとうございます。
[Kaerukun11221566] つよい
[gbuglyo] いえいえ
[Mirai_AOSHIMA] この端攻めも良い攻めでした
[Mirai_AOSHIMA] ここは一つのポイントでした
[gbuglyo] はい
[Mirai_AOSHIMA] ２７香は素晴らしい手で感心しましたが
[Kaerukun11221566] 羽生さんの観戦数は凄かったみたいです
[Mirai_AOSHIMA] ここでは６５歩という手もありました
[gbuglyo] ああ
[Kaerukun11221566] 聞いたところは800人らしいです
[gbuglyo] なるほどです。
[Mirai_AOSHIMA] 取ると４６角として飛車を狙います
[gbuglyo] そうですね。
[Mirai_AOSHIMA] ７３銀としてきたら
[Mirai_AOSHIMA] 銀の働きが弱くなります
[gbuglyo] そうですね。
[gbuglyo] この歩つきを入れた方がよかったですね。
[asamizuki] 65香は、筋悪ですか、
[Mirai_AOSHIMA] 端を攻めている場面なのでなかなか難しいですが
[Mirai_AOSHIMA] 有力だったと思います
[Mirai_AOSHIMA] ６５香もありますが
[Kaerukun11221566] 挟み撃ちということですか
[Mirai_AOSHIMA] １５銀と香を取られてしまうので
[Mirai_AOSHIMA] ６５歩には劣ると思います
[asamizuki] 25飛、狙えたら、
[Kaerukun11221566] 香が生きてるうちに反撃したいですね
[Mirai_AOSHIMA] ２５飛には２４銀ですかね
[Mirai_AOSHIMA] この２７香は
[asamizuki] どこかで、
[waits] 観戦者の方は恐れ入りますが、お控えください
[asamizuki] です。
[asamizuki] はい。
[Kaerukun11221566] はい
[Mirai_AOSHIMA] １５銀に１１歩成の狙いですよね
[gbuglyo] そういう狙いでした。
[Mirai_AOSHIMA] 鋭い手で、銀を取り返されて困りました
[Mirai_AOSHIMA] ここで１１歩成からの攻めも
[Mirai_AOSHIMA] 鋭い手でしたが
[Mirai_AOSHIMA] 少し局面が落ち着いたので
[Mirai_AOSHIMA] ３７桂も有力でした
[gbuglyo] 37桂は、
[gbuglyo] 歩を取ればいつでも25歩は打てるという狙いですか？
[Mirai_AOSHIMA] そうですね
[Mirai_AOSHIMA] あとこちらの２５香という狙いを
[Mirai_AOSHIMA] 防いでいます
[gbuglyo] なるほど。全く考えていませんでした。
[Mirai_AOSHIMA] この５５桂～２４角の組み立ては見事でした
[gbuglyo] ありがとうございます。
[Mirai_AOSHIMA] 上手く攻められたと思ったのですが
[Mirai_AOSHIMA] 意外と大変でしたか
[gbuglyo] そうですね。
[gbuglyo] 持ち時間が後１０分くらいあれば、と思っていましたね。
[Mirai_AOSHIMA] この展開なら
[Mirai_AOSHIMA] ６５歩が入っていれば
[Mirai_AOSHIMA] おそらく攻め切っていたと思います
[gbuglyo] そうですね。
[gbuglyo] ただで金とれますから。
[Mirai_AOSHIMA] はい
[gbuglyo] ここは
[Mirai_AOSHIMA] 寄せ切れそうですが簡単ではないですね
[gbuglyo] 25歩打たれて、大変だと思いました。
[gbuglyo] どう指せばよかったですか？
[Mirai_AOSHIMA] こうなると攻めが止まってしまったかもしれませんね
[gbuglyo] そうですね。
[Mirai_AOSHIMA] このあたりで
[Mirai_AOSHIMA] ４１銀のような手も
[Mirai_AOSHIMA] あるかなと思っていました
gbuglyo: Studying a branch from move #77
[gbuglyo] おお
[gbuglyo] なるほど
[Mirai_AOSHIMA] こうなれば良さそうです
[Mirai_AOSHIMA] ただ逃げてどうなるか
[Mirai_AOSHIMA] そうですね、ここで良い攻めがあるか
[Mirai_AOSHIMA] 結構大変ですかね
[gbuglyo] 難しいですね。
[Mirai_AOSHIMA] 上手く攻めていたようですが
[Mirai_AOSHIMA] どこかで力を溜める手もあったかと思います
[Mirai_AOSHIMA] これも際どいですね
[Mirai_AOSHIMA] ただ玉が堅いので
[Mirai_AOSHIMA] 有力でしたか
[gbuglyo] でも、持ち駒が割とすくないので、せめきれるかどうか、怖いです。
[Mirai_AOSHIMA] 次に１３竜とすれば
[Mirai_AOSHIMA] 上に逃げられないので
[Mirai_AOSHIMA] 捕まりそうです
[gbuglyo] そうですね。
[gbuglyo] 今のところ、
[gbuglyo] ２８の成香が、ちょっと上手の邪魔駒になっているかもしれませんね。
[Mirai_AOSHIMA] そうですね
[gbuglyo] 飛車を打ちたいところですから。
[Mirai_AOSHIMA] 飛車を打てなくなっています
[Mirai_AOSHIMA] はい
[Mirai_AOSHIMA] 中盤での攻めの構想が素晴らしかったですね
[Mirai_AOSHIMA] 際どい攻防でした
[gbuglyo] いえいえ、頑張っただけです。
[Mirai_AOSHIMA] ５５歩～５６歩と、２７香が印象に残りました
[Mirai_AOSHIMA] ハイレベルな将棋だったと思います
[gbuglyo] 本当に勉強になりました。先生、指導対局も、感想もありがとうございました。
[Mirai_AOSHIMA] こちらこそありがとうございました。
[Mirai_AOSHIMA] これからも頑張ってください。
[gbuglyo] はい、頑張ります。
[Mirai_AOSHIMA] それでは失礼します。
You are the host of Analysis Mode. Your board is shared.
Mirai_AOSHIMA left.

Jutalomjáték

Egy korábbi bejegyzésben már írtam róla, hogy tavaly sikerült megnyernünk a magyar csapattal az online Világligát sógiban (World Shogi League), mégpedig az A osztályban. Most a Japán Sógi Szövetség jóvoltából a nyertes csapatok tagjai jutalomjátékot játszhatnak egy-egy profi játékos ellen, az általuk választott előnnyel.

Úgy alakult, hogy az én ellenfelem Aosima Mirai lesz, az 5 danos profi. Első olvasásra talán nem tűnik sokkal magasabbnak az ő fokozata, mint az enyém, ám valójában hatalmas a különbség: én az amatőr skálán vagyok 4 danos, ő pedig a profi skálán 5. Azok kedvéért, akik esetleg szoktak sakkozni, leírok egy összehasonlítást. Azt szokták mondani, hogy a sógiban az amatőr 1 dan nagyjából egy 1800 Élő-pontos sakkozónak felel meg, egy fokozat különbség pedig 100 Élő-pontnak. Ez azt jelenti, hogy ha úgy sakkoznék, mint ahogy sógizom, akkor nagyjából egy gyengébb mesterjelölt szintjét hoznám (2100 Élő-pont), az ellenfelem pedig egy nagymesternek felelne meg (2500 Élő-pont). A futóelőny, amit választottam, a sógiban korántsem olyan nagy előny, mint a sakkban lenne: kb. 2 fokozat, azaz 200 Élő-pont különbséget kompenzál. Ez azt jelenti, hogy még ezzel az előnnyel is nagy az esély rá, hogy ki fogok kapni. :) Aki szívesen megnézné, a 81dojo.com oldalon megteheti május 2-án, magyar idő szerint 11-kor. Minden szurkolónak örülök, de aki éppenséggel azt szeretné látni, ahogy előnyt kapok, és úgy is elvernek, az se hagyja ki a lehetőséget. :)

Home office

Amikor (2012 óta először) törölték a tokiói tavaszi kurzust, így elmaradt a japán utam, azt hittem, ennél jobban nem fog érinteni a SARS-CoV-2 terjedése. Talán nemcsak én, de sokan mások is úgy érezhették a hírek olvasásakor, hogy karantén, kijárási korlátozás, bolti rohamok és hasonlók csak más országokban fordulhatnak elő, a mi unalmas kis hazánkban nemigen. Mekkorát fordult azóta a világ! Elég sokat gondolkodtam, írjak-e egy ilyen bejegyzést; nem tudom, szükség van-e rá, mivel amúgy is ilyenek lepik el az internetet. Mégis úgy gondoltam, röviden lejegyzem ide a saját gondolataimat a témával kapcsolatban. Ha más haszna nem is lesz, később érdekes lehet újraolvasni.

Bár az órákat jó ideje távoktatásban tartjuk, egészen a múlt hét végéig még bejártam dolgozni. Csak most, a kijárási korlátozás elrendelése után döntöttem úgy (sok más munkatársammal együtt), hogy ha nem muszáj, inkább nem mászkálok, és az én munkámhoz nagyrészt nem muszáj. Érdekes érzés itthon ülni a home office-ban; a neten olvasom, hogy sokakat frusztrál ez a helyzet, terjed a depresszió. Én ennek pont az ellenkezőjét tapasztalom magamon: jó érzés folyamatosan látni a gyerekeket, játszani velük, együtt tanulni Bálinttal (szerencsére Évi és én egymást közt be tudjuk osztani az ilyen feladatokat), filmet készíteni a családról (mivel Évi most óvónőként "távoktatásban" tart tornát), és igen, órákat tartani sem rossz ilyen módon.

Hogy szokatlan, az persze tény. Ha nincs ez a helyzet, akkor valószínűleg még jó ideig (vagy talán soha) nem kerültem volna ilyen közeli ismeretségbe a Zoom és a WebEx programokkal. Elég vicces dolog az órák előtti névsorolvasás helyett mikrofonpróbát tartani ("Mindenki jól hall? XY kapcsolja ki a mikrofonját, mert kétszer hallom magam!"), és nem minden bevált módszerem működik úgy, ahogyan eddig. A legtöbb témához megvoltak már a bejáratott vázlataim, amiket saját kézzel szoktam felrajzolni a táblára, mert úgy érzem, jól kiegészítik az előadásokon bemutatott diasorokat. Modern technika ide vagy oda, ezeket képtelen vagyok egérrel reprodukálni egy virtuális "táblán". (Na jó, inkább arról van szó, hogy a vizuális ábrázolás sosem volt erős oldalam, de tollal a kezemben még tudtam valami olyat alkotni, ami éppen megütötte az átláthatósághoz szükséges minimális szintet, míg egérrel pont annyival vagyok ügyetlenebb, hogy ezt már nem tudom teljesíteni.) Így nemcsak a szemináriumokon, hanem a tutoringokon is főleg a Powerpointra támaszkodom, bőséges szóbeli magyarázattal kísérve a diákat. Az eddigi visszajelzések alapján sikerülni szokott követhető órákat tartanom, de folyamatosan gondolkodom rajta, miken tudnék változtatni, hogyan lehetne fejleszteni azon, ahogy leadom az anyagot. Valahogyan érzékelem a rejtett lehetőségeket, csak még nem igazán tudok élni velük. Az biztos, hogy egészen másképp kell dolgoznom, mint eddig, de az újdonság varázsa még nem múlt el számomra, és kifejezetten jól hat rám, miután tizenhárom évig oktattam majdnem mindig ugyanazt, majdnem mindig ugyanúgy.

A munka mellett többet olvasok, és több időm van videojátékokra is (hmm, a Witcher 3 tényleg zseniális játék). A fikcióírást most szándékosan kerülöm addig, amíg nem kapok végleges választ a kiadótól a Caladus csillagára. Ha minden jól megy, ebben az időszakban egy picit el tudok távolodni a kézirattól, így ha (amikor) megint javítanom kell rajta, frissebb szemmel tudom majd megtenni.

A home office nyilván nem fenékig tejfel, és tény, hogy szinte mindenkinek (nekem is) kiesnek bizonyos bevételek, fenyeget a közelgő gazdasági válság. Tényleg akadnak, akik megbetegedtek, vagy elveszítették a munkájukat, de a többiek számára szerintem nem annyira vészes a helyzet, mint amennyire (a facebookos kommentek alapján) az emberek hajlamosak túlreagálni. Végül is túléltük a 2008-as válságot is, nem igaz? Én úgy látom, ha az ember meglátja a home office szépségét, akkor olyan tapasztalatokkal gazdagodhat, amikre az eddigi, szokásos mederben csordogáló élet nemigen adott lehetőséget. Kívánom, hogy a blog minden olvasója pozitív szemlélettel tudja átvészelni a mostani, különös időszakot, és hogy mindannyian hasznos dolgokat tanuljunk belőle.

Megnyertük a Világligát!

A napokban került ki a végleges eredménytábla a World Shogi League, vagyis a Sógi Világliga 2019-es szezonjáról. (Itt tudjátok megnézni.) Ez egy érdekes kezdeményezés, ahol a különféle országokat erejük szerint besorolják az A, B, C vagy D osztályba, majd az adott osztályon belül háromfős csapatok játszanak egymással online partikat. Két ország párharcának lebonyolítására egy hónap áll rendelkezésre, vagyis ennyi idő alatt kell a három meccset leszervezni és lejátszani. Ez időnként érdekes helyzeteket eredményez: nem ritka, hogy az utolsó pillanatban végre sikeresen lefixált meccset valami – magyar idő szerint – egészen szokatlan időpontban kell lejátszani, de ennek a versenynek ez adja a savát-borsát.

Mivel a japán sakkban Japán számára a többi ország legyőzése nem presztízskérdés – és kihívást sem jelentene –, ők legtöbbször csak egy-két hobbicsapatot delegálnak a bajnokságra. Idén az A osztályban a fehéroroszok győzelmére fogadtak volna a legtöbben – ők az egyéni ranglista mellett az Európa-bajnokságokat is uralják az utóbbi években. Most mégis sikerült borítanunk a papírformát a magyar csapattal. Az első asztalon Abuczki Laci játszott, a másodikon én, a harmadik asztalon pedig Miszkó Alex és Puha Peti váltották egymást. A verseny kiélezett volt a legvégéig, és nem szűkölködött a meglepetésekben: amikor az első körben kikaptunk a papíron gyengébb osztrákoktól, még senki sem gondolta, hogy akár az élen is végezhetünk. Nem volt könnyű év, és mivel Laci lemondott a csapatkapitányi posztról, most először a szervezéssel kapcsolatos teendők is rám hárultak, de minden egybevetve nagyon is megérte. Remélem, 2020-ban sikerül megvédenünk a bajnoki címet. :)

A kézirat leadva (megint)

Az elmúlt egy hetet arra szántam, hogy újra végigmentem a Caladus csillaga kéziratán az elejétől, kijavítva a kisebb-nagyobb hibákat és az átírás során óhatatlanul keletkező egyenetlenségeket. Még a nyáron pontokba szedtem Gábor észrevételeit az első beküldött változathoz, és most arra is igyekeztem odafigyelni, hogy a javított szöveg mennyire teljesíti az egy-egy pontnál leírtakat. Bízom benne, hogy lényegesen jobb lett, mint az eredeti kézirat, de még túl friss ahhoz, hogy elfogulatlanul rálássak. Amint választ kaptam Gábortól, azt jelezni fogom itt, a blogon is. :)